2011. november 30., szerda

Hangosan gondolkodom !

Először szeretnélek  köszönteni benneteket  blogom új olvasóit: Genovese-Magiara, Marietta, Gabriella !
Azon gondolkodtam el, hogy holnap  kezdjük az év utolsó hónapját és mennyire gyorsan eltelt ez az év!
Nem tudom hogy  így érzitek-e? Talán  azok a családok ahol   több kicsi gyerek van még otthon, dolgoznak  azoknál nem tűnik fel az idő rohanása. Bár ha  vissza emlékezem akkor  is gyorsan teltek a napok hetek sőt évek is, hiszen akkor azért toltuk a napokat és vártuk az évek múlását mert mindig valamire kíváncsiak voltunk. Hogy fog beilleszkedni a gyerek az oviba, az iskolába, majd  később sikerül-e neki a középiskola . Aztán pedig  milyen pályát válasszon, sikerül- e  munkahelyet találni ?  Majd  később  társra talál-e és ha igen boldog -e? Ez mind mind a szülő  élete folyamán kérdés-felelet   közben pedig az idő múlik. Ekkor annyira szerintem nem is vesszük észre ennek  a súlyát.  Hiszen ez így van rendjén  ez az élet maga!   De mégis vannak olyan időszakok , amikor talán jobban érezzük hogy múlik  az idő de mégis egy kicsit megállunk és elgondolkodunk  ezen. Hiszem hogy ez az élet értelme maga,  az hogy aggódjunk gyerekeinkért, családtagjainkért.  Az életem  úgy alakult hogy   már  közel 4 éve itthon vagyok  /a férjem szintén / az időmet úgy osztom be ahogy akarom  vagy éppen  az erőm engedi . Mindig csinálok valamit nem unatkozom, és rájöttem hogy az idő ugyanolyan gyorsan telik mint mikor még sokkal több elfoglaltságom volt. Szinte egyik nap megy a másik után, sőt a hetek úgy elszaladnak. Hogy ennek mi az oka? Nem tudom !  Az biztos hogy  ebből az évből már csak egy hónap van hátra és akkor megint egy évvel öregebbek leszünk!
De most megszólal bennem a pozitív gondolat: ettől  nagyobb problémánk  soha ne legyen!!!                                                        

11 megjegyzés:

María írta...

Milyen igaz, amit leírtál. És én is azt mondom ennél nagyobb bajunk sose legyen!!

Csilla írta...

Az utolsó mondatod legyen igaz!! :)
Furcsa lesz, de én most szeretnék előre látni néhány évet, nekünk ez az év maga volt a pokol, csoda, hogy minden értelemben túléltük, és, hogy még mindig tudunk nevetni, és pozitívan gondolkozni, enélkül, talán nem is ment volna. Én most úgy gondolom: minél öregebbek vagyunk annál többet éltünk. :)))

Éva írta...

Maria: Köszi!
Csilla: Ez így igaz annál többet élünk és bölcsebbek leszünk. Vannak olyan évek amik valóban próbára teszik az embert, így erősödünk és bizzunk abban hogy a következő év jobb lesz!!

Gerdi írta...

Az évek szaladnak attól függetlenül, hogy mit tartalmaznak. Főleg visszatekintve. Most voltak kicsik a gyerekek, s lassan túlnőnek rajtam:-)
Jó ilyen hangos gondolatokat olvasni, magunkra vonatkoztatni...

Éva írta...

Gerdi: Köszönöm!

Tiffanylda írta...

Fene tudja, én azért nem örülök annak, hogy ilyen gyorsan egy évvel megint öregebb leszek!:) Bár örüljünk annak, hogy egyáltalán itt lehetünk!...
Éva, nekem sokkal kevesebb az időm, mióta itthon vagyok és úgy száguld, hogy esténként csak sorolom magamban, hogy mi mindenre nem jutott idő! A férjem meg arra kér, hogy inkább azt számoljam, hogy mennyi mindent csináltam! Ez a különbség kettőnk között!:)))

Éva írta...

Tiffanylda: Az idő szalad akár örülünk akár nem. Esténként én is mindíg végig gondolom a napomat, és a következő napot is! Persze néha van változás közben.Látod milyen jó hogy a férjed így gondolkodik?

Katucikonyha, írta...

Pont, ahogy írod, a lényeg úgyis az, hogy használjuk ki az időt, ami megadatik és a lehető legboldogabban töltsük.

Éva írta...

Katucikonyha: Köszönöm véleményedet!

tücsi írta...

Nagy igazság az amit írtál, és nagyon jól megfogalmaztad. Tényleg így érez az ember. Én is mindig azt mondom, hogy gondolkodjunk pozitívan, és akkor sokkal könnyebben elviseljük a rosszabb napokat, még akkor is ha fáj. Az idő tényleg rohan, észre sem vettük a nagy hőségtől, hogy már itt a tél és a karácsony. Én most már csak a gyerekeim munka jövőjéért aggódom leginkább, és hogy az unokáimnak egészségük és boldogságuk legyen. A többi meg majd elrendeződik, ha az élet is úgy akarja. Az idő rohanása legyen a legnagyobb gondunk!!!!!

Éva írta...

tücsi: Az élet mindíg tartogat meglepetéseket, lehet mindíg valamiért aggódni, de a legfontosabb az egészség!